2024. június 14.

My Little Pony - A zephyr heights Mystery élménybeszámoló és ajánló


Szevasztok! Sajnos az elmúlt hetek igazán sűrűre sikeredtek a munkafronton, de végre sikerült időt szánnom, hogy belevágjak az új pónis játékba. 

A tovább gombra kattintva elolvashatjátok az élménybeszámolómat a játékkal kapcsolatosan, és készítettem pár képernyőfotót illusztráció gyanánt. 

Mert ha hiszitek, ha nem, alapjáraton ez egy jó játék lett.

Kezdjük talán ott, hogy ez a játék olyan, mint a  Maretimebay adventure feltuningolt változata. A korábbi játék lényegében ennek a demojának is tekinthető szerintem, mivel pontosan ugyanazt kapjuk, mint abban, csak kicsit felbruttósítva.

Ez alatt azt értem, hogy a játék határozott javuláson ment keresztül, még ha a lényege nem is változott, éppen ezért ugyanazokkal a gyermekbetegségekkel küzd, amelyeket elődjéről is megírtam. Ettől függetlenül a játék maga mégis szórakoztatóra sikeredett, ha az ember néhány bénaságon túllépi magát pár perc játék után. Aztán már csak gúnyosan nevet rajtuk játék közben. De leginkább a 2000-es évek ugrálós, mászkálós játékaihoz tudnám hasonlítani.

Szóval milyen újítások vannak az első játékhoz képest:

Kezdjük ott, hogy ebben már nem csak Kancaöbölben és Sunny-val lófrálhatunk, hanem az öt másik főszereplővel is, sőt, szükséges is, ugyanis a játék a tutoriál alatt feldobott egy többjátékos lehetőséget, de arra sajnos most nem volt keret, de marha szórakoztató lehet. Tekintve, hogy az új hatos fogat minden egyes tagjának van valami speckó képessége, amivel interakcióba léphet különböző elemekkel a pályán a továbbjutáshoz és pénz tud keresni. 

pl. Sunny földpóni mágiával tud növényeket növeszteni: elsősorban muskátlit, de egyebeket is, amikkel aztán jól eltökölhet.

Hitchnek Batman szerű nyomozólátása van, amivel nyomokat talál a földön, amik elvezetik az éppen aktuális küldetés elemeihez.

Pip szelfizni tud rajongókkal, hogy lecsillapítsa a feltűnési viszketegségüket. Zipp rááll a csatorna fedőkre és a belőle felszálló meleg levegőben szaltózik. És ez hót komoly! Le is írja a játék, hogy ezt csinálja. 
Természetesen két pálya között kapunk mini-játékokat, pont mint a régiben: akadálypálya, nyúlterelés, tánc stb. Amiket külön is lehet játszani, ha nem sztorimódban játsszátok a játékot, bár ebben egyedüli poén lehet, hogy barátaitokkal versenyeztek, ki tud több pontot összeszedni, de egyedül elég monoton és unalmas. A nehézségi szintet mindig feltoltam csutkára, hogy legyen valami kihívás-szerűség.

Egyik plusz, amin jót röhögtem, hogy Pipp pénzt kap a szelfizésért. A pénzből menő napszemüveget és nyakkendőt vettem a póniknak, meg bútorokat a Póni HQ-ba. 

Ez is egy újítás a játékban a póniöltöztetés mellett, hogy berendezhetitek magatoknak a világítótornyot. Ezzel is jól elszórakoztam egy 15 percig, amikor már összegyűjtöttem mindent, amit érdemesnek gondoltam. Elvégre ki ne akarná berendezi a saját bronybarlangját pónikeás bútorokkal.

De vissza a karakterekhez. Velünk lesz még Izzi, aki konkrétan egymaga felépíti a fél fővárost. Sajnos annyira debil gügyögéshangokat adtak neki, hogy a falat kapartam tőle. Valamint tiszteletét teszi még Misty, aki meg tud vigasztalni pónikat, akik levertek vagy valami ártó varázslat befolyása alá kerültek. Nincs meganimálva, így gőzöm sincs, mit csinál ilyenkor, de gondolom mond nekik egy viccet vagy valami.

A játék maga többszörösen is bolondbiztos! Egyszerűen nem tudsz benne eltolni semmit. Bár volt egy kivétel, amikor a gépnek beragadt, hogy nem csináltam meg azt a küldetést, amit éppen megcsináltam, és nem tudtam tovább menni. Ilyenkor ki kell kapcsolni a játékot és visszalépni, mert nincs mentés, csak automata. 

Póni technológia

 A játék végig fogja a kezdet és megmutatja, hova kell menned és mit kell csinálni, de az O gombbal egy varázslepkét megidézve, vagy Hitch Batman ösztönével akármikor fel lehet venni a fonalat. 

Mondjuk a parányi mellékküldetéseknél, amik a járókelőknek nyújtott szívességek, Hitch aranyat ér, mert ott  már nem mondja meg a játék, hova menjél, csak hogy mit csinálj, valamint a játék direkt úgy van felépítve, hogy oda-vissza ugrálj a városrészek között.

Játék közben gyilkolni tudtam volna egy térképért, mivel egy játékban, aminek lényege a gyűjtögetés, és a jöttment pónik ügyes-bajos dolgainak a menedzselése, jó lett volna valahogy követni, hogy a város éppen melyik szegletében jártam már és hol nem.

A történet nagy vonalakban a következő: Sunny lufival kap egy meghívót Mistytől a Zafír hegyre, ahova a banda engedelmesen el is megy. De séta közben mindenki leszakad a másiktól, ezért el kell menni összegyűjteni őket, miközben a hegy lakosainak ügyes-bajos dolgait oldjuk meg. Közben még ki is tör az évszázad bulija is a hegyen. Majd Szikrát kell megtalálnunk.

Szándékosan írok így, hogy ne legyen szpojleres, de azért egetrengető történetre sem kell számítani. Kísértetiesen hozza a sorozat színvonalát, de annyira, hogy meg se lepne, ha ezt egy epizódban megcsinálnák. Lehet valami asztalfiók epizódból csinálták.

De a játékban van egy pár emlékezetes pillanat, amiken jót röhögtem. pl. 10-ből egyszer valami fergeteges dumát nyomnak le hőseink vagy az NPC-k. Illetve a háttérben is megbújnak mindenféle érdekességek. 

Csődörök asszertíven barátkoznak a kancával.
Sunny és Izzi lufik



 

 

 





 

Sőt még két olyan alkalom is volt, amikor a játék őszintén meg tudott lepni, csak hogy a létező legröhejesebb húzással álljanak elő a végén. Mondtam magamban: "Hűha! Azta! Mi van itt? A végén még kitör a dráma és a váratlan fordulat." De aztán mindig eszembe juttatták, hogy melyik játékkal jászom. XD És egy jót röhögjek azon, hogy pónik!

Ezeket nem fejtem ki, mert nem akarom lelőni őket, sőt kinek mi vicces az szubjektív, de megmutatom az egyik kedvenc küldetésemet.

!!!Spoiler veszély!!!


Ezen a részen szétröhögtem magam. Pont a csattanót nem fotóztam be, de így még jobb is. Egy teraszkocsma vendége dúl-fúl magában, amit mi persze mint főszereplők nem hagyhatunk szó nélkül - nem mintha nem lenne jobb dolgunk, konkrétan valakit megmenteni -, megkérdezzük mi a baja. Ő pedig egy pónihoz képest indulatosan tudtunkra adja, hogy nem tud becsületesen inni (!).

És még sokan mások sem. Szóval komoly a helyzet!

Ezért MI, helyette, az ő nevében felkeressük a Lila-kanca főpincért, hogy panaszt emeljük, hol késnek már a piák. Csóresz kanca amúgy rettenetesen be van gyulladva, hogy a szárazon maradt pónik dühükben ellátják a baját, mert nem kapják meg az italaikat. Ezek teljesen jogos és megalapozott aggodalmak a részéről. Megtudjuk tőle, hogy van három pincére, de ők "varázslat befolyása alatt állnak" s ki vannak ütve. (Na persze;)

Szóval keressük meg a három léhűtőt, Mistyvel pofozzuk fel őket a kábulatból, hogy húzzanak vissza dolgozni, mert nem akarjuk, hogy Lila-pónit megtépje az elégedetlen tömeg.

Az új generációs hatosfogat pedig gondoskodik arról, hogy mindenki pohara tele legyen.

!!!Spoiler vége!!!

Hatalmas erőssége a játéknak, hogy milyen szépen felépítették Zafírhegyet. Az élmény számot tevő része, hogy tényleg kidolgozottak lettek a helyek, bár egy barangolós játéknál azért elvárható. Sőt a játék még kilátó pontokat is nyújt, amikre odaállva beláthatjuk a helyet. 

Konkrétan élmény mászkálni a városban, nézni a pónikat, ahogy póniskodnak. 

A másik nagy kedvencem volt, hogy a Zippel, Pippel és Sunny-val konkrétan lehet suhanni a levegőben, mint egy sárkányrepülővel.  Valamint a pónik eszméletlen magasságokból képesek sérülés nélkül leugrani. Ténylegesen azzal szórakoztam, hogy leugráltattam őket a panel kilencedikről. :D Vagy ahonnan csak tudtam, mert ősi ellenfelem Láthatatlanfal többször az utamban állt.

Baromi gyorsan futnak, és meglepően messze tudnak ugrani. (Elvégre lovak) Távolugró versenyt is tartottam velük egy-egy pálya legmagasabb pontján. Megpróbáltam leugrani a hely oldalán is, de azt nem lehet. Mondjuk érdekes, hogy sehol sincs korlát. Oké, értem én, hogy sokáig csak pegazusok laktak itt, ezért a korlát felesleges befektetés volt, de most, hogy szárnyatlan pónik is laknak itt, azért fura.

Sajnos mind közellátó.
Vannak lopakodós részek is. Külön tetszett, hogy póni látómezőt adtak nekik.




 

 

 

 

 

Nem tudom, ti mennyire látjátok, de engem zavart, hogy fehér karikákon kell átmennem fehér háttér előtt. Nem megugorhatatlan nehézség ez, de kinek az ötlete volt?

A másik ami zavart, hogy Sunny klipjét nem lehet átugrani. Egyszer sem!

 

Ezt a klippet hetvenszer fogjátok végignézni!

Valamint, hogy az összes háttérpóninak ugyan az a 2 ember adja a szinkronját, de úgy, hogy egy az egyben ugyan az a hangszínük. 

Igazából estig tudnék még itt rakosgatni a játékból kimentett képeket a hozzászólásaimmal, de ideje rövidre zárni ezt a kis ajánlót. 

Konklúzió:

Ha egyetlen bekezdésben kéne összefoglalnom a véleményem:

Ez a játék tipikus esete annak, hogy ez amúgy a maga súlycsoportjában egy jó játék lenne, ha nem 40 eurot kérnének érte, mert annyit semmi szín alatt nem ér meg, de 5 euróért pedig príma, elsőosztályú volna.

A Hasbro-nál valamit nagyon elmértek, vagy csak ennyire kapzsik, bár szerintem mindkettő. Nem is értem mi volt a náluk az alapgondolat a business-terv táblán. A játék ahogy van kisgyerekekre van méretezve, akiknek nincs 40 euro/dollárja. A bronyk meg azért nem veszik meg ezt, csak hogy meg legyen véve. Pláne, hogy a g5 nem lett akkora was ist das, mint a g4 s ők nem is kaptak videójátékot. Kétlem, hogy tekintélyes mennyiségű gyerek fog leülni zsorválni a szüleit, hogy vegyétek meg nekem születésnapomra steamen az új MLP videójátékot. Bár lehet létezik ilyen, csak én vagyok túl boomer már. A szülők meg kétlem, hogy szórványosan böngészik a steamet játékok után, amit megvehetnek az óvodás gyereküknek.

De lényeg a lényeg: a játék jópofa és meg van a maga hangulata, egy izmosabb leárazás alkalmával érdemes lecsapni rá.

De ha bölcs szavaim ellenére magatok is szeretnétek meggyőződni:

Itt letölthetitek a játékot.