Eredetileg egy évértékelő bejegyzést terveztem, de rájöttem, hogy egy évzáró bejegyzés többet érdemel ennél.
Több mint három évvel a legendás első Magyar Antológia után végre elkészült a várva-várt második rész. Hát hogyan lehetne ennél jobban zárni-köszönteni egy új évet?
Alkottunk, ittunk, vágtunk, ittunk, fejünket vertük a falba, miközben kockásra röhögtük a hasunkat. Nem volt ám könnyű felnőni a feladathoz, tekintve, hogy az első rész elég magasra tette a lécet. (Most már végre megértem a hollywoodi szerzőket, akiket mindig újabb és újabb folytatásokra kérnek fel).
Ez úton is hálásak vagyunk mindenkinek, aki hozzájárult és segített a folytatás elkészítésében.
Sőt, az első részből is sok ember visszatér köztük jó magam, Fluxus művek, Szikrahuszár, és újabbak mint ThugVuk, Kékmellény és még sokan mások. Bár mind a mozgósítás, motiváció és technikai problémák is felmerültek, de mi magyar leleményességgel mindenből kihoztuk a legtöbbet és megvalósítottuk, azt amit talán már senki se várt.
De lényeg a lényeg, elérkezett a Pónikákok várva-várt második része. Amely igaz, kicsit rövidebb, kicsit sárgább, de továbbra is miénk.
Zárásaként kellemes szilveszterezést és
Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek!
